Emlékszem, mikor tavaly nyáron fahéjas szederlekvárt főztem, belepillantottam a fazékba, és arra gondoltam, de jó volna úgy lefotózni azt a bugyborékoló sötétlila gyönyörűséget, hogy a fantasztikus illatát is érezni lehessen a képen...

Ha tehetném, illatos, hangos képeket készítenék. Hogy minden apró részlet megmaradjon. Egy emlék úgy teljes. Ha eszembe jut, milyenek voltak, mikor megszülettek, nem csak az arcukat látom magam előtt. Hallom, hogyan sírtak fel, hogyan szuszogtak mikor végre megnyugodtak, érzem azt a bódító babaillatot. S ezek  így együtt, összekapcsolódva alkotnak egy emléket, amiből ha az egyik mozaikdarabka az idők folyamán kiesik, a többi elő tudja hívni, felidézni, ha kell.

Olyan képeket szeretnék készíteni, amikre ha ránézel, nem csak azt látod, hogy néztetek ki két, három, vagy huszonhárom éve. Az én munkám akkor jó, ha rápillantva bekapcsol a többi érzékszerved is. Ha egy komplett emléket hívnak elő, ami lehet, hogy csak egy tökéletes pillanat volt, de lehet, hogy egy egész boldog korszaka az életeteknek. 

Egyszer majd biztos lesznek illatos, hangos képek is...Talán nem is olyan soká... Addig viszont beleadok mindent én, a hiányzó részeket pedig hozzáadod majd TE.

© 2018 by Fukcius Éva Photography